Minden négyzet alapú egyenes gúla két (független) adattal meghatározható. Ezek lehetnek például: alapél és gúla magasság; alapél és oldalél; alapél és oldalél-alaplap hajlásszöge; stb. Egy négyzet alapú egyenes gúla oldallapjai egybevágó egyenlőszárú háromszögek. A gúla magassága a gúla csúcsából (E) az alaplapra bocsájtott merőleges talppontja (K) az alaplap (ABCD) négyzetTovább

Az egyenes körkúp térfogatának meghatározásánál felhasználjuk, hogy a gúla térfogata: ​\( V_{gúla}=\frac{T_{alap}·m_{gúla}}{3} \)​. A kúp térfogatát köré és beleírt gúlák segítségével, a kétoldali közelítés módszerével határozzuk meg. A kúp alaplapjába, azaz az r sugarú körbe és a kör köré egy-egy szabályos sokszöget írunk, melyek oldalszámai n=3, 4, 6, 8, stb. ATovább

Ennek a tételnek a bizonyítása a csonka kúp térfogatának a levezetésének menetét követi. A csonka gúla térfogatának meghatározásánál a következőket használjuk fel: A teljes, nem csonka gúla térfogata: ​\( V_{gúla}=\frac{T_{alap}·m_{gúla}}{3} \)​ . A középpontos hasonlóságot. A csonka gúla térfogatának meghatározásánál egy teljes gúlából indulunk ki. Ennek felső részéből levágunk egy kisebb,Tovább

Ennek a tételnek a bizonyítása a csonkagúla térfogatának a levezetésének menetét követi. A csonkakúp térfogatának meghatározásánál a következőket használjuk fel: A teljes, nem csonka kúp térfogata: ​\( V_{kúp}=\frac{t_{kör}·M_{kúp}}{3} \)​, azaz ​\( V_{kúp}=\frac{r^2· π ·M}{3} \)​. A középpontos hasonlóságot. A csonka kúp térfogatának meghatározásánál egy teljes kúpból indulunk ki. Ennek felsőTovább

A csonkakúp felszínét a R sugarú alapkör, a r sugarú fedőkör és a palást területe adja. Tétel: A csonkakúp felszíne: A=π⋅[R2 +r2 +(R+r)⋅a] . A felszín meghatározásához már csak a palást területének a meghatározására van szükség. Az adott csonkakúpot egészítsük ki teljes kúppá. Ez a csonkakúp a hosszúságú alkotóját x hosszúságú szakasszal növeliTovább

A kúp, a henger és persze a hasábok felszíne síkba kiteríthető (a test hálója). Felszínüket az egyes testek hálóját alkotó síkidomok területeinek összege adja. A gömbfelület a középiskolában eddig megismert felületektől alapvetően eltérő, ugyanis a gömbfelület síkba ki nem teríthető. Felszínére vonatkozó összefüggés precíz levezetése túlmutat a normál középiskolai követelményeken.Tovább

Tétel: A gömb térfogata: ​\( V_{gömb}=\frac{4·R^3· π }{3} \)​. Ennek a bizonyításában is a Cavalieri-elvet fogjuk használni, mely szerint: Ha egy síkon két olyan test van, amelyek a. alapterülete egyenlő, és b. az alaplapjukkal párhuzamos bármely síkkal képzett síkmetszetük páronként egyenlő területű, akkor a két test térfogat egyenlő. Vágjuk kettéTovább

Az analitikus (koordináta) geometriában a geometriai feladatokat algebrai eszközökkel oldunk meg. Ehhez szükség van egy koordináta rendszerre, amelynek segítségével a pontokhoz koordinátákat rendelhetünk. Az alakzatokat egy, a pontjaira vonatkozó összefüggéssel, az alakzat egyenletével adunk meg. A koordináta-rendszert bázisvektorok segítségével definiáljuk. A függvények grafikonjait is koordináta rendszerben ábrázoljuk. A fenti animációbanTovább

Definíció: Egy alakzat (egyenes, kör, parabola, ellipszis, hiperbola stb.) egyenlete olyan egyenlet, amelynek megoldáshalmaza az alakzat pontjainak koordinátáiból áll, vagyis olyan egyenlet, amelyet az alakzat bármely pontjának koordinátái kielégítenek és az alakzaton kívüli (az alakzathoz nem tartozó) pontok koordinátái pedig nem. Például: Az (xy) koordináta síkon az adott C(u;v) középpontúTovább

Tétel: Ha adott a koordináta-rendszerben az A(a1;a2) és B(b1;b2) pontok, akkor a két pont távolsága egyenlő a két pont megfelelő koordináták különbségeinek négyzetösszegéből vont négyzetgyökével. ​\( AB=d=\sqrt{(b_{1}-a_{1})^2+(b_{2}-a_{2})^2} \)​ Bizonyítás: Két pont távolsága egyenlő a két pont által meghatározott vektor abszolút értékével. A két pont által meghatározott vektor a két pont helyvektoránakTovább