Az ókori világ hét csodája közül az  egyetlen, amely még látható, a gizai nagy piramis. (Kheopsz piramis).       A Kheopsz piramis   i.e 2580 és i.e 2530 körül épült, körülbelül 2000 évvel Pitagorasz előtt. Elkészítéséhez igen sok matematikai ismeretre is szükség volt. Elképzelhető, hogy  csomókkal 3, 4 és 5 részreTovább

Ne higgy a szemednek! Hogyan lehetséges ez? A mellékelt képen négy különböző színű részből van kirakva egy síkidom.   Ezen a képen ugyanazokból a részekből van kirakva ez az alakzat, mint a fenti képen.   Honnan származik ez a kis négyzet? Ha nem jöttél rá a megoldásra, katt ide!Tovább

Albrecht Dürer német festőművész mind kézirataiban, mind képein bizonyítékát adta a különböző tudományok iránti szeretetének. Az 1514-ben készült Melankólia című rézmetszetén az embert fölfelé emelő szárnyakkal ábrázolja, kezében körzővel, a tudomány eszközével. Körülette lévő szerszámok az ember alkotó tevékenységére utalnak. A rézmetszet jobb felső sarkában található híressé vált bűvös négyzeteTovább

Matematikai és kultúrtörténeti érdekességek az un. π versek. Ezek olyan „versek”, szövegek, melyek szavai rendre annyi betűből állnak, mint a π soron következő számjegyei. Szász Pál (1901. 07. 11 – 1978. 02. 12) magyar matematikustól származó „vers” a π első 30 számjegyére íródott: 3.141592653589793238462643383279 3, 1 4 1 5 9Tovább

Az alábbi feladat állítólag Diophantosz sírján szerepelt, méltón a nagy feladatmegoldóhoz: „Vén Diophantoszt rejti e kő. Bár ő maga szunnyad, megtanította a sírt, mondja el élte sorát. Évei egyhatodát tölté ki a gyönge gyerekkor, még feleannyi lefolyt, s álla szakálla kinőtt. Egyheted eltelt még, és nászágy várta a férfit, elmúltTovább

Szczepan Jelenski „Pitagorasz nyomában” című könyvében szerepel az alábbi feladat: „Az egyetemet 44 éves koromban fejeztem be, egy év múlva, már mint 100 éves ifjú, feleségül vettem egy 34 éves kisasszonyt. A jelentéktelen korkülönbség – mindössze 11 év – nagyon kedvezett harmonikus házaséletünknek. Aránylag rövid időn belül már 10 gyermekünkTovább

Részlet az első fennmaradt magyar matematika tankönyvből. Az itt látható látható borítójú könyv 1527-ben jelent meg Debrecenben. A város címere alatt látható felírat: „Azt akarom, hogy jó és hasznos dolgokban eszesek legyetek ‘az gonosz és ártalmas dolgokban pedig együgyűek.” A tankönyvben szerepel a következő feladat: „Egy ember adott volt másiknakTovább

Ezt a feladatot állítólag Einstein írta: 1. Öt ház van. 2. Minden házban él egy-egy, más-más nemzetiségű ember. 3. Különböző italokat fogyasztanak, más-más cigit szívnak, és más-más állatot tartanak. Információk: 1. A brit piros házban lakik. 2. A svéd kutyát tart. 3. A dán teát iszik. 4. A zöld házTovább

Ismert matematikai példa arra, hogyan lehet egy „apró” hibával 2=1 abszurd eredményre jutni. Legyen a és b két változó, amelyre: a=b. Mindkét oldalt a-val megszorozva:  a2=ab Adjunk hozzá mindkét oldalhoz a2-2ab-t! Ekkor kapjuk: 2a2-2ab=ab+a2-2ab Emeljünk ki a baloldalon 2-t! 2(a2-ab)=ab+a2-2ab  Jobboldalon vonjunk össze! 2(a2-ab)=a2-ab Egyszerűsítsük az egyenlet mindkét oldalát a2-ab -vel! 2=1 Hol követtükTovább

1993-ban, hosszas erőfeszítés után Andrew Wiles angol matematikusnak sikerült az egyik legrégibb matematikai problémának, a Fermat sejtésnek a bizonyítása. Ez a siker feltehetően kiérdemelte volna a matematikai Nobel díjat. Ha lenne! Van fizikai, kémiai, orvosi (élettani), irodalmi, közgazdasági és béke Nobel díj. Sajnos azonban Nobel Alfréd svéd feltaláló, a díjTovább