Kapcsolódó témakörök:

Ha egy szorzat azonos tényezőkből épül fel, azt rövidebben hatványalakban írjuk fel. Bár a matematikusok már a középkorban is használták a hatványozást, de a középkorban Descartes volt az, aki elkezdte a hatványkitevők használatát, és a⋅a helyett ​\( a^{2} \)-t írt. Definíció: Az ​\( a^{n} \)​ olyan n tényezős szorzat, amelynek mindenTovább

Kapcsolódó témakörök: ,

1. Hatvány fogalma pozitív egész kitevőre. Ha a hatványozás kitevője pozitív egész szám, akkor a hatványozást egy olyan speciális szorzatként definiáltuk, amelyben a tényezők megegyeznek és a tényezők száma a hatványkitevő értékével egyezik, azaz ​\( a^{3}=a·a·a \)​.  Ebből a definícióból következtek a hatványozás azonosságai. Ezek eredményeként is felvetődött az az igény,Tovább

Kapcsolódó témakörök: , ,

Hatvány fogalmát pozitív egész kitevőre olyan szorzatként definiáltuk, amelyben a tényezők megegyeznek, azaz ​\( a^{3}=a·a·a \). Ebből a definícióból következtek a hatványozás azonosságai. Ezek eredményeként is felvetődött az az igény, hogy a kitevőben 0, negatív egész, sőt törtszám is lehessen. Ezekre az esetekre azonban új definíciókat kell adni, de eztTovább

Kapcsolódó témakörök:

A hatványozás műveletének fogalma fokozatosan alakult ki. Hatvány fogalmát pozitív egész kitevőre olyan szorzatként definiáltuk, amelyben a kitevő számának megfelelő számú tényezők megegyeznek, azaz például: ​\( a^{3}=a·a·a \). Ebből a definícióból következtek a hatványozás azonosságai. Ezek eredményeként is felvetődött az az igény, hogy a kitevőben 0, negatív egész, sőt törtszámTovább

Kapcsolódó témakörök: ,

Hatványozás azonosságai: 1. ​\( (a·b)^{n}=a^{n}·b^{n} \)​ Egy szorzatot tényezőnként is lehet hatványozni. 2. ​\( \left( \frac{a}{b} \right)^n=\frac{a^n}{b^n} \)​ Egy törtet úgy is hatványozhatunk, hogy külön hatványozzuk a számlálót és külön a nevezőt. 3. ​\( \left(a^{n} \right) ^{k}=a^{n·k} \)​ Egy hatványt úgy is hatványozhatunk, hogy az alapot a kitevők szorzatára emeljük. 4.Tovább

Kapcsolódó témakörök: ,

A nagyon nagy illetve a nagyon kicsi számok írására a normálalak a legalkalmasabb. Itt a 10 megfelelő hatványainak a segítségével fejezzük ki a számokat Megszoktuk, hogy bizonyos nagy számoknak, 10 hatványainak nevük is van. Tekintsük át ezt egy táblázatban. ​\( 10^{6} \) Egy millió. ​\( 10^{9} \) Egy milliárd. ​\(Tovább

Kapcsolódó témakörök: ,

A négyzetre emelés, azaz a hatványozás definíciója alapján: ​\( 5^{2}=5·5=25 \)​. Így egy 5 egység oldalú négyzet területe 25 területegység. Ha a feladat fordított és a négyzet területéből kell meghatározni a négyzet oldalát, akkor új műveletre, a négyzetgyökvonásra van szükség. Definíció: Egy nemnegatív valós szám négyzetgyöke az a nemnegatív valósTovább

Kapcsolódó témakörök:

Egy 3 egység oldalú kocka térfogata ​\( 3^{3}=27 \)​. Ha a feladat fordított, és a kocka térfogatából kell meghatározni a kocka oldalát, akkor új műveletre, a köbgyökvonásra van szükség. Például: Mekkora a kocka éle, ha  a térfogata 64 ​\( cm^{3} \)​ ?​ Azaz  ​\( 64=a^{3} \)​. Általában: Ha egy n-edik hatványértékTovább

Kapcsolódó témakörök:

Az n-edik gyökvonás azonosságainál az n-edik  gyök fogalmánál megfogalmazott feltételek az érvényesek. Azaz: Az n gyökkitevő 1-nél nagyobb egész szám lehet,  n∈ℕ, n≥2 és a,b ∈ℝ. Ha n  gyökkitevő páros (n=2⋅k), akkor a gyök alatt nemnegatív valós szám állhat, azaz a≥0, b≥0. Ha n gyökkitevő páratlan (n=2⋅k+1), akkor a gyök alattTovább

Kapcsolódó témakörök: , , , , ,

A hatvány fogalmának általánosításával bármely pozitív valós szám felírható egy 1-től különböző valós szám hatványaként. A hatványozásnál adott alap mellett a kitevőhöz, mint változóhoz rendeljük hozzá a hatvány értékét. Sokszor szükség van azonban arra, hogy adott hatvány alap esetén a hatvány értékének ismeretében a kitevőt határozzuk meg. Egy számnak adottTovább