Mindjárt az elején felvetődik a kérdés: Mitől szabályos egy test? Az egyenes körhenger, az egyenes körkúp is rendelkezik szabályossággal. Talán még azt is mondhatnánk, hogy a legszabályosabb test a gömb. Arkhimédész  nem a szabályosságuk miatt kérte a síremlékére ezen testek rajzát, hanem az egymás írt testek térfogatainak az aránya ejtetteTovább

Hengerszerű testek származtatása. Adott a síkon egy önmagát nem átmetsző zárt görbe. Ha ennek a síkidomnak (alaplapnak) a kerületén önmagával párhuzamosan körbevezetünk egy a síkkal nem párhuzamos e egyenest (vezéregyenes), akkor egy végtelen hengerfelülethez (palásthoz) jutunk. Ha ezt a hengerfelületet egy, az eredeti síkkal párhuzamos síkkal elmetsszük, akkor ez aTovább

A hasábok térfogatának meghatározása előtt tekintsük át a poliéderek (a poliéderek olyan testek, amelyeket csak sokszögek határolnak) térfogatával kapcsolatos megállapításokat (természetesen minden hasáb poliéder). • A poliéderek térfogatmérésénél minden poliéderhez, mint a térfogat értékét hozzárendelünk egy pozitív valós számot. • Térfogategységnek azt a kockát tekintjük, amelynek az élei egységnyi hosszúságúak.Tovább

Az egyenes körhenger térfogatának meghatározásánál felhasználjuk, hogy a hasáb térfogata: Vhasáb=talapterület⋅mhasáb. Az egyenes henger térfogatát köré és beleírt hasábok segítségével, a kétoldali közelítés módszerével határozzuk meg. A henger alaplapjába, azaz az r sugarú körbe és a kör köré egy-egy szabályos sokszöget írunk, melyek oldalszámai n=3, 4, 6, 8, stb. ATovább

A gúla térfogatának a meghatározásánál felhasználjuk a hasábok térfogatánál megállapított összefügést, azaz a hasáb térfogata egyenlő az hasáb alapterületének és a hasáb magasságának szorzatával. Vhasáb=talapterület ⋅mhasáb. Tétel: A gúla térfogata egyenlő az alaplap területének és a gúla magasságának szorzatának harmadrészével. Formulával: ​\( V=\frac{T·m}{3} \)​ Itt T a gúla alaplapjának a területe,Tovább

Minden négyzet alapú egyenes gúla két (független) adattal meghatározható. Ezek lehetnek például: alapél és gúla magasság; alapél és oldalél; alapél és oldalél-alaplap hajlásszöge; stb. Egy négyzet alapú egyenes gúla oldallapjai egybevágó egyenlőszárú háromszögek. A gúla magassága a gúla csúcsából (E) az alaplapra bocsájtott merőleges talppontja (K) az alaplap (ABCD) négyzetTovább

Az egyenes körkúp térfogatának meghatározásánál felhasználjuk, hogy a gúla térfogata: ​\( V_{gúla}=\frac{T_{alap}·m_{gúla}}{3} \)​. A kúp térfogatát köré és beleírt gúlák segítségével, a kétoldali közelítés módszerével határozzuk meg. A kúp alaplapjába, azaz az r sugarú körbe és a kör köré egy-egy szabályos sokszöget írunk, melyek oldalszámai n=3, 4, 6, 8, stb. ATovább

Ennek a tételnek a bizonyítása a csonka kúp térfogatának a levezetésének menetét követi. A csonka gúla térfogatának meghatározásánál a következőket használjuk fel: A teljes, nem csonka gúla térfogata: ​\( V_{gúla}=\frac{T_{alap}·m_{gúla}}{3} \)​ . A középpontos hasonlóságot. A csonka gúla térfogatának meghatározásánál egy teljes gúlából indulunk ki. Ennek felső részéből levágunk egy kisebb,Tovább

Ennek a tételnek a bizonyítása a csonkagúla térfogatának a levezetésének menetét követi. A csonkakúp térfogatának meghatározásánál a következőket használjuk fel: A teljes, nem csonka kúp térfogata: ​\( V_{kúp}=\frac{t_{kör}·M_{kúp}}{3} \)​, azaz ​\( V_{kúp}=\frac{r^2· π ·M}{3} \)​. A középpontos hasonlóságot. A csonka kúp térfogatának meghatározásánál egy teljes kúpból indulunk ki. Ennek felsőTovább

A csonkakúp felszínét a R sugarú alapkör, a r sugarú fedőkör és a palást területe adja. Tétel: A csonkakúp felszíne: A=π⋅[R2 +r2 +(R+r)⋅a] . A felszín meghatározásához már csak a palást területének a meghatározására van szükség. Az adott csonkakúpot egészítsük ki teljes kúppá. Ez a csonkakúp a hosszúságú alkotóját x hosszúságú szakasszal növeliTovább