Már az ókorban törekedtek a matematikai ismeretek deduktív módon való felépítésére. Arra, hogy minden állítást bizonyítani kell. Az egyes állítások igazolásánál nem szabad felhasználni csak már korábban bizonyított tételt. Ez az út elvezetett a legegyszerűbb elemi állításokhoz, az axiómákhoz, amelyek bizonyítása már nem lehetséges. Ezen axiómák megfogalmazására először még azTovább

Eukleidész görög matematikus “Elemek” cimű munkájában megfogalmazta alapigazságait (axiómáit). A kilenc axióma: Az egy és ugyanavval egyenlők egymással is egyenlők. Ha egyenlőkhöz egyenlőket adunk, akkor az összegek is egyenlők. Ha egyenlőkből egyenlőket veszünk el, akkor a maradékok is egyenlők. Ha nem egyenlőkhöz egyenlőket adunk, az összegek nem egyenlőek. Ugyanannak aTovább

Bolyai-Lobacsevszkij-geometria a hiperbolikus geometria. A geometria axiomatikus felépítését még az ókorban Eukleidész teremtette meg. Az ő általa kidolgozott euklideszi axiómarendszer ma is érvényes. Ebben az axiómarendszerben 9 axiómát és 5 posztulátumot (mai felfogás szerint ezek is axiómák) fogalmazott meg. Ezek között egyetlen egy van, amely régóta vita tárgya a matematikusok körében.Tovább

A geometria axiomatikus felépítésének az alapjait ő lakta le. Euklidész életéről: Görög matematikus. Azért, hogy össze ne tévesszék a szintén Eukleidész nevű megarai filozófussal, szokták őt Euklidesnek is nevezni. Életét nem ismerjük. Valószínűleg Platón filozófiáját vallotta. Az első nagy alexandriai tudósok közé tartozott. Proklosz görög történetíró írta le róla aTovább

Bolyai névről legtöbben Bolyai Jánosra, Bolyai Farkas világhírű fiára gondolnak, de Bolyai Farkas korának szintén igen jelentős matematikusa volt. Bolyai Farkas életéről: Bolyai Farkas Bolyán született. Hatéves korától a híres és ősi nagyenyedi református kollégiumba járt. Már itt is kitűnt nem mindennapi nyelvi és számolási képességeivel. 17-18 évesen 7 nyelvenTovább