Feladat: Két kockával 100-szor dobtunk. A kapott számpárokhoz (elemi eseményekhez) hozzárendeljük a dobott számok összegét. Az alábbi táblázat tartalmazza az egyes összegek előfordulásának gyakoriságát. Számítsuk ki a kapott összegek átlagát és szórását! Megoldás: Készítsünk táblázatot és a statisztikában megismert módon végezzük el a számításokat! A táblázatban szereplő adatok: Adatok: aTovább

A) Statisztikai átlag és a valószínűségi változó várható értéke. Egy adott adatsokaság (a1, a2;a3,…,an) átlagának kiszámítására a statisztikában alkalmazott képlet: Átlag: ​\( \overline{a}=\frac{gy_{1}·a_{1}+gy_{2}·a_{2}+…+gy_{n}·a_{n}}{gy_{1}+gy_{2}+…gy_{n}} \)​. Itt az egyes adatok gyakoriságát, előfordulásainak a számát gyi jelöli. Amennyiben a gyakoriság (gyi) helyett a relatív gyakorisággal (rgyi) számolunk, akkor a képlet így alakul: ​\( \overline{a}=rgy_{1}·a_{1}+rgy_{2}·a_{2}+…+rgy_{n}·a_{n} \)​.Tovább

1. Példa: Egy dobozban 10 darab piros és 8 darab kék golyó van. Csukott szemmel egymás után kihúzunk 5 golyót úgy, hogy minden húzás után visszatesszük a kihúzott golyót és összekeverjük a doboz tartalmát. Mi a valószínűsége, hogy ötből háromszor piros golyót  húztunk? Megoldás: Ez  visszatevéses mintavétel. A kérdésre a válasz:  ​\( \binom{5}{3}·\left(\frac{10}{18}Tovább

1.) A statisztikában az adatok jellemzésének egyik fontos szempontja az adatok átlagának (számtani közepének) kiszámítása. A diákok legtöbbje kiszámolja a tantárgyi eredményeinek átlagát. Persze ugyanezt a tanárok is megteszik. Az átlag egy fontos jellemzője lehet egy adott teljesítménynek. Egy számsokaság átlaga úgy kapható meg, hogy az adatokat összeadjuk és az összegetTovább