Minden négyzet alapú egyenes gúla két (független) adattal meghatározható. Ezek lehetnek például: alapél és gúla magasság; alapél és oldalél; alapél és oldalél-alaplap hajlásszöge; stb. Egy négyzet alapú egyenes gúla oldallapjai egybevágó egyenlőszárú háromszögek. A gúla magassága a gúla csúcsából (E) az alaplapra bocsájtott merőleges talppontja (K) az alaplap (ABCD) négyzetTovább

Tétel: Ha adott a koordináta-rendszerben az A(a1;a2) és B(b1;b2) pontok, akkor a két pont távolsága egyenlő a két pont megfelelő koordináták különbségeinek négyzetösszegéből vont négyzetgyökével. ​\( AB=d=\sqrt{(b_{1}-a_{1})^2+(b_{2}-a_{2})^2} \)​ Bizonyítás: Két pont távolsága egyenlő a két pont által meghatározott vektor abszolút értékével. A két pont által meghatározott vektor a két pont helyvektoránakTovább

Tétel: Bármely háromszögben az egyik oldal négyzetét megkapjuk, ha a másik két oldal négyzetének összegéből kivonjuk e két oldal és az általuk közbezárt szög koszinuszának kétszeres szorzatát. Formulával: ​\( c^{2}=a^{2}+b^{2}-2·a·b·cosγ \)​. Bizonyítás: Irányítsuk a háromszög oldalait az ábrán jelölt módon. Az „a” oldal az ​\( \vec{a} \)​ vektor, „b” oldal a ​\(Tovább

Definíció: Vektor abszolút értékén a vektor hosszát értjük. A bázisvektorok által meghatározott koordináta-rendszerben minden koordinátáival adott vektort tekinthetünk helyvektornak. A vektor koordinátáinak megrajzolásával egy derékszögű háromszöget kapunk (ha a vektor nincs a koordináta-tengelyek valamelyikén). Ennek átfogója a vektor abszolút értéke, mint szakasz. Befogói, mint távolságok a koordináták abszolút értékei. PitagoraszTovább

Definíció: Pitagoraszi számhármason három olyan pozitív egész szám együttesét értjük, amelyek kielégítik az x2+y2=z2 egyenletet. x;y;z∈ℤ. Ennek a speciális diophantoszi egyenletnek nyilvánvaló megoldása például x=3, y=4 és z=5. A pitagoraszi számhármasokkal mint oldalhosszúságokkal szerkesztett háromszögek mindig derékszögűek lesznek, hiszen megfelelnek Pitagorasz tételének. Természetesen egy számhármas pozitív egész számú többszöröse isTovább

Ezt a tételt a magasság tétellel együtt szokás a derékszögű háromszögekre vonatkozó arányossági tételeknek is nevezni. Állítás: Derékszögű háromszögben a háromszög befogója mértani közepe az átfogónak és a befogónak az átfogóra eső merőleges vetületének. A mellékelt ábra betűzése szerint: ​: ​\( a=\sqrt{c·y} \)​  és  ​\( b=\sqrt{c·x} \)​ Bizonyítás: Az AB átfogóhoz tartozó magasságTovább

Az első helyértékes számírás emlékeit Mezopotámiában és annak fővárosában, Babilonban találták meg. Ezek kb. 4000 éves (Kr. e. 2000 körül) agyagtáblák. Kr. e. 1600 és 1900 között készítették az emberiség egyik legősibb számelméleti dokumentumát, a Plimpton 322 néven is ismertté vált babiloni agyagtáblát. Ezen megtalálható egy sor ún. Pitagoraszi számhármas,Tovább

Az ókori egyiptomiak számírását 4000 éves papirusz leletekről ismerjük. Ez egy könnyen érthető, egyszerű rendszer. 10-es számrendszerben, de helyi érték nélkül számoltak. Külön jele volt az egyesnek, a tízesnek, a százasnak és az ezresnek. Ezekből állították össze a számokat, de ők tőlünk eltérően jobbról balra írtak. Persze ennek az egyszerűségnekTovább

Van-e megoldása az egész számok körében az xn+yn=zn  egyenletnek?  Ez a probléma már régóta izgatta a matematikusokat. Az x2+y2=z2  egyenlet Pitagorasz tételét jelenti, ahol x, y egy derékszögű háromszög befogóinak oldalhosszúságait, z pedig az átfogó hosszúságát jelenti, tehát pozitív valós számok. Az olyan pozitív egész számokat, amelyek kielégítik a Pitagorasz tételt,Tovább