A trigonometria fejlődésének, kialakulásának mozgató rugója a csillagászat és persze a közlekedés, a hajózás volt. Az ókori görög csillagászat a babiloniaktól vett át nagyon sok mindent. Elsőként kell megemlíteni Hipparkhosz ókori görög csillagászt és matematikust, akinek ezen a téren kifejtett tevékenységét Ptolemaiosz „Almageszt” című művéből ismerjük. Úttörő munkát végzett a gömbháromszögekkelTovább

Példa: Mit jelent ez a közismert KRESZ tábla? A tábla az út emelkedésének a mértékére utal, a függőleges és a vízszintes szakaszok arányát jelenti. A 10%-os lejtőnél 100 méteren 10 méter az emelkedés. A táblán látható kép tehát – természetesen – nem arányos. Ugyanakkor az emelkedés mértékét a hajlásszög nagyságávalTovább

Az ​\( \vec{i} \) és ​\( \vec{j} \) bázisvektorok által meghatározott (xy) koordináta-rendszerben az  ​\( \vec{i} \)  egységvektortól ß szöggel elforgatott ​\( \vec{e} \) egységvektor meghatároz egy P pontot az egységsugarú kör kerületén. Definíciók: Egy ß szög szinusza a koordinátasíkon az \( \vec{i} \)  egységvektortól ß szöggel elforgatott \( \vec{e} \)   egységvektor másodikTovább

Tetszőleges szög tangensének és kotangensének meghatározásához felhasználjuk a tetszőleges szinuszára és koszinuszára vonatkozó definíciókat. Definíció: Tetszőleges szög tangense a szög szinuszának és koszinuszának hányadosával egyenlő. Formulával: ​\( tgα=\frac{sinα}{cosα}, \; cosα≠0; \; α≠\frac{ π }{2}+k· π , \; k∈ℤ \)​. A definíciónak geometriai értelmezést is tudunk adni. Egy szög tangense, a koordinátasíkonTovább

Nevezetes szögeknek szoktuk mondani a 30°-os, a 45°-os és a 60°-os szögeket. Ezen szögek szögfüggvényeinek pontos értékét az alábbiakban lehet meghatározni. 1.  A 45° -os szög szögfüggvényeinek meghatározásához tekintsük a jobboldali ábrán az egységnyi befogójú derékszögű háromszöget. Ennek hegyesszögei 45° -osak. Átfogóját Pitagorász tétele segítségével kapjuk: BA=c=​\( \sqrt{2} \) . A szögfüggvényeinek  definíciója szerint:Tovább

A derékszögű háromszgek oldalhosszúságaira megfogalmazott Pitagorasz tétel, mint összefüggés alkalmazható a szögek szinuszára és koszinuszára is. A sinus, cosinus szögfüggvények általános értelmezése szerint az α szöggel elforgatott  ​\( \vec{e} \)​ egységvektor koordinátái: ​\( \vec{e} \)​(cosα ;sinα ).   A.) Amennyiben az elforgatott egységvektor nem esik rá a koordináta tengelyek egyikéreTovább

A háromszög területének kiszámítása gyakori feladat. Különböző képletek segítenek ebben. 1. A legismertebb képlet az oldal és a hozzátartozó magasság ismeretében határozza meg a területet: TΔ=a⋅ma/2. 2. Háromszög területe három oldal ismeretében. Ez a Héron képlet: ​\( t=\sqrt{s(s-a)(s-b)(s-c)} \)  , ahol s a háromszög kerületének a fele, azaz  ​\( s=\frac{a+b+c}{2} \)​.Tovább

Állítás: Legyen S1 és S2 síkok hajlásszöge α és az S1 síkban fekvő t1 területű háromszög S2-re merőleges vetületének területe t2. Ekkor t2=t1⋅ cosα. A tétel bizonyítását három lépésben fogjuk végezni. 1. Feltételezzük, hogy a háromszög egyik oldala illeszkedik a két sík metszésvonalára 2. Feltételezzük, hogy a háromszög csak egyikTovább

Állítás: Egy kör r hosszúságú sugara, az a hosszúságú húrja és az ahhoz tartozó α kerületi szög között a következő összefüggés áll fenn: a=2⋅r⋅sinα. A bizonyítást három esetre érdemes elvégezni. 1. Amikor a húrhoz tartozó kerületi szög hegyesszög. 2. Amikor a húrhoz tartozó kerületi szög derékszög. 3. Amikor a húrhoz tartozóTovább

Tétel: Bármely háromszögben az oldalak aránya megegyezik a velük szemközti szögek szinuszának arányával. A háromszögek területe meghatározható bármelyik két oldalának és a közbezárt szögének ismeretében, függetlenül attól, hogy az hegyes vagy tompa esetleg derékszög: ​       \( t=\frac{a·c·sinβ}{2} \)​, vagy ​\( t=\frac{a·b·sinγ}{2} \)​ vagy ​\( t=\frac{b·c·sinα}{2} \)​.      Tovább