Kapcsolódó témakörök: ,

Newton életéről Kiváló angol fizikus, csillagász és matematikus. Régi nemesi család tagjaként született. Nevét egy kis angliai faluról kapta. Gyermekkorában nem volt valami jó tanuló de 18 éves korában már kitűnő bizonyítvánnyal végezett. Csak 19 éves korában kezdett el a matematikával és a természettudománnyal foglalkozni.  Kepler „Optika”, Eukleidész „Elemek”, Descartes „Geometria”Tovább

Kapcsolódó témakörök: , , ,

Leibniz életéről Német matematikus és filozófus. Igazi polihisztor volt. Foglalkozott a matematikán kívül még biológiával, geológiával, nyelvészettel, teológiával és joggal. Lipcsei születésű, kezdetben itt, majd Jénában tanult. Teológusként a katolikus és a protestáns egyházak közötti ellentétet szerette volna megszüntetni. Politikusként Németország egységének megteremtésért küzdött. Jogtudományi munkásságára felfigyelt a mainzi választófejedelemTovább

Kapcsolódó témakörök: , , , ,

Jacob Bernoulli életéről: A híres Bernoulli család egyik legismertebb tagja. A flandriai család először Frankfurtban élt, majd Svájcban telepedett le. Szüleinek 11 gyermeke volt. Ő és testvére Johann voltak a család első híres matematikusai, de őket még több generáción keresztül követték további neves matematikusok. Jacob Bernoulli kezdetben teológiát tanult, deTovább

Kapcsolódó témakörök: , ,

Johann Bernoulli életéről Jacob Bernoulli öccse, Basel-ben született. Kezdetben orvosnak készült, de elsősorban Leibniz hatására testvérével Jacob Bernoullival együtt  1684-ben elhatározták, hogy matematikusok lesznek. Ekkor ismerkedtek meg a differenciál és integrálszámítással. 1692-ben Basel telepedik le.  1694-ben az orvostudományok doktorává avatták. 1695-től Groningenben az egyetemen tanított matematikát. 1705-ben bátjya Jacob halálaTovább

Kapcsolódó témakörök: ,

Simson életéről: Skót matematikus A glasgow-i egyetemen tanult és tanított. Simson munkásságáról: A geometria mellett a matematika más ágaival is foglalkozott. Euklidesz egy elveszett művét a poriszmákról (tételek és szerkesztések közötti megállapítások) más ókori szerzők írásai alapján kísérelte meg rekonstruálni. Ezt a könyvét számos nyelven, igen sokszor kiadták. Azt aTovább

Kapcsolódó témakörök: ,

Goldbach életéről: Német matematikus, az oroszországi szentpétervári Akadémia tagja volt. Königsbergben (ma Kalinyingrád) született. 1725-ben lett a szentpétervári Birodalmi Akadémia matematikaprofesszora és történésze. 1728-tól Moszkvában élt II. Péter orosz cár nevelőjeként. 1742-től pedig mint az orosz külügyminisztérium munkatársa működött. Goldbach munkásságáról: Fő szakterülete a számelmélet, a differenciálegyenletek és a sorokTovább

Kapcsolódó témakörök:

Thomas Bayes életéről Angol pap és matematikus. 1719-től az Edinburghi Egyetemen hallgatott logikát és teológiát. 1734 körül költözött Kentbe. Itt a Mount Sion kápolna lelkésze volt, egészen 1751-ig. Életében két művet írt. Egy teológiai és egy matematikai tárgyút. Teológiai könyvének címe: „Isteni Jóindulat, avagy egy Kísérlet Annak Bizonyítására, hogy az Isteni Gondviselés és KormányzásTovább

Kapcsolódó témakörök: , , , ,

Gauss mellett Euler a matematika egyik legsokoldalúbb, legtermékenyebb és legnagyobb tudósa. Huszonnyolc nagyobb mű, hétszázötven jelentős értekezés és több népszerűsítő tankönyv maradt utána. Éppen Gauss mondta róla: „Euler műveinek tanulmányozása mindig a legjobb iskola lesz.” Euler életéről Svájcban, Baselben született. Matematika mellett teológiát, orvostudományt és keleti nyelveket tanult. Bázelben a híresTovább

Kapcsolódó témakörök: ,

Carnot életéről: Carnot a francia államférfi és matematikus a forradalom alatt 1791-től a nemzetgyűlés tagja volt. A jakobinusok győzelme után a hadsereg megszervezése miatt a „győzelem megszervezője” nevet kapta. 1800-ban Napóleon hadügyminiszterré nevezte ki. Carnot később ellenezte Napóleon császárrá választását és ezért visszavonult a politikai élettől. 1814-ben, amikor a császárTovább

Kapcsolódó témakörök: , ,

Wallace életéről Skót matematikus, az edinburghi egyetem tanára volt. Wallace matematikai munkásságáról Ő igazolta 1797-ben azt a tételt miszerint: „A háromszög köré írt kör tetszőleges pontjának az oldal egyenesekre eső merőleges vetületei egy egyenesbe esnek.” (Wallace-egyenes) Ezt az egyenest tévesen nevezik egy másik skót matematikusról Simson egyenesnek. (Lásd Hajós GyörgyTovább