Carnot, Lazare Nicolas

Carnot életéről:

1753. 05. 13.-1823. 08. 02.

Carnot a francia államférfi és matematikus a forradalom alatt 1791-től a nemzetgyűlés tagja volt. A jakobinusok győzelme után a hadsereg megszervezése miatt a “győzelem megszervezője” nevet kapta. 1800-ban Napóleon hadügyminiszterré nevezte ki. Carnot később ellenezte Napóleon császárrá választását és ezért visszavonult a politikai élettől. 1814-ben, amikor a császár Elba szigetéről visszatért, belügyminiszter lett. Napóleon grófi címet adományozott neki. A császár végleges bukása után Magdeburgba menekült és csak a tudományoknak élt.

Carnot munkásságáról:

Több fontos matematikai tárgyú művet írt. 1801. “A geometriai alakzatok viszonyairól”. 1803. “A helyzet geometriája.” 1806. “Értekezés a transzverzálisok elméletéről”. Jellemző volt rá, hogy az általánosításra törekedett. Eukleidész legtöbb tételéről kimutatta, hogy azok átfogóbb tételek speciális esetei. A koszinusztétel-t szokás Carnot-tételnek is nevezni.

Print Friendly, PDF & Email

Comments are closed, but trackbacks and pingbacks are open.