Definíció: Szabályos sokszögeknek nevezzük azokat a sokszögeket, amelyeknek minden oldala egyenlő hosszú és minden szöge egyenlő nagyságú. Példa: A mellékelt animációban láthatunk néhány „n” oldalú szabályos sokszöget. (n=3, …. ,12) Megjegyzés: A szabályos sokszögek definíciója természetes rokonságot mutat a szabályos testek (szabályos poliéderek) definíciójával. Mondhatjuk azt is, hogy a szabályos sokszögek aTovább
Mit is jelent ez? Már az ókori matematikusokat (Például Arkhimédész, Hippokratész, Eratoszthenész) izgatta az a kérdés, hogyan lehet egy adott kör területével egyenlő területű négyszöget szerkeszteni. = ? Az, hogy egy adott körrel egyező területű négyzetnek lennie kell, elég könnyen belátható. Szerkesszünk az adott r sugarú körbe beírt és köréírtTovább
Déloszi probléma néven ismert kockakettőzési probléma sok ókori matematikust foglalkoztatott. Így Hippokratészt és Eratoszthenészt is. A feladat keletkezését Plutarkhosz görög történetíró jegyezte le. „Délosz szigetén pestis járvány tört ki. A szigetlakók a híres delphoi jóshoz fordultak tanácsért. A válasz úgy szólt, hogy: „Ha meg akarnak szabadulni a járványtól, cseréljék kiTovább
Eukleidész görög matematikus Elemek című munkájában szerkesztési feladatokkal is foglakozott. Ehhez egyélű vonalzót és körzőt használt. Ezek használatát a következőképpen rögzítette. A vonalzót két adott ponthoz illesztve meghúzhatjuk a két pontra illeszkedő egyenest. Két pont távolságát körzőnyílásba vehetjük. Adott pont körül adott sugárral kört rajzolhatunk. Két egyenes metszéspontját meghatározhatjuk. EgyenesTovább
A geometria axiomatikus felépítésének az alapjait ő lakta le. Euklidész életéről: Görög matematikus. Azért, hogy össze ne tévesszék a szintén Eukleidész nevű megarai filozófussal, szokták őt Euklidesnek is nevezni. Életét nem ismerjük. Valószínűleg Platón filozófiáját vallotta. Az első nagy alexandriai tudósok közé tartozott. Proklosz görög történetíró írta le róla aTovább
Ez is egyike a nevezetes ókori matematikai problémáknak. Többek között már Arkhimédész és Eratoszthenész is foglalkozott vele. Szögharmadolás euklideszi értelemben vett eljárással nem lehetséges. Az első ötlet talán az lehetne a szög harmadolása érdekében, hogy harmadoljuk el a szög ívéhez tartozó húrt. Belátható, hogy ez nem fogja a szöget harmadolni.ATovább
© Copyright 2023; Hajnal István: Matematikusok Arcképcsarnoka | Impresszum | Adatvédelem | Tartalom felhasználás | Kapcsolat | Készült: WordPress / Brigsby by bhe
testreszabott kiszolgálás érdekében a felhasználó számítógépén kis adatcsomagot, ún. sütit (cookie) helyez el a böngésző, és a későbbi látogatás során olvas vissza. Ha a böngésző visszaküld egy korábban elmentett sütit, a sütit kezelő szolgáltatónak lehetősége van összekapcsolni a felhasználó aktuális látogatását a korábbiakkal, de kizárólag a saját tartalma tekintetében.
A bal oldalon található menüpontokon keresztül személyre szabhatod a beállításokat.
A feltétlenül szükséges munkamenet sütiket érdemes minden esetben engedélyezni, hogy az itt eszközölt beállításaidat elmenthessük. Ez a beállítás, kizárólag ezt az adatot tárolja, semmi mást.
Amennyiben ezt nem engedélyezed, akkor nem tudjuk a beállításaidat elmenteni. Ez azt jelenti, hogy minden alkalommal, ha ellátogatsz weboldalunkra, engedélyezned illetve letiltanod kell a sütiket.
Google Analytics
Weboldalunk Google Analytics-et használ, amely olyan anonim adatokat gyűjt mint például az oldalt látogatók száma, a legnépszerűbb bejegyzés stb.
Kérlek, engedélyezd ezt a sütit, ezzel is segítve weboldalunk fejlesztését.
Kérlek, először engedélyezd a feltétlenül szükséges munkamenet sütiket, hogy el tudjuk menteni a beállításaidat!
További részletes információkat adatkezelési irányelveinkről az Adatkezelési Tájékoztatóban olvashatsz.