Bolyai névről legtöbben Bolyai Jánosra, Bolyai Farkas világhírű fiára gondolnak, de Bolyai Farkas korának szintén igen jelentős matematikusa volt.

Bolyai Farkas életéről:

1775.02.09. -1856.11.20.

Bolyai Farkas Bolyán született. Hatéves korától a híres és ősi nagyenyedi református kollégiumba járt. Már itt is kitűnt nem mindennapi nyelvi és számolási képességeivel. 17-18 évesen 7 nyelven beszél, ír és olvas. Tanulmányait később a kolozsvári református kollégiumban folytatta. Meghatározó élményt jelentett számára az a tanulmányút, amelyet 1795 és 1800 között külföldön tett. Első állomás a jénai egyetem, második állomás pedig Göttingen volt, ahol barátságba került korának és talán a világ valaha élt legnagyobb matematikus zsenijével, Gauss-szal. 1799-ben Erdélybe visszatérve Kolozsváron nevelői állást vállalt, és itt ismerkedett meg Árkosi Benkő Zsuzsannával, egy borbély-sebészmester leányával, akivel 1801-ben házasságot kötött. Ebből a házasságból 1802-ben született Bolyai János. 1804-ben Marosvásárhelyen a református kollégium matematika, fizika és kémia szakos professzora lett. Azonban a tanárokat ekkor sem fizették jól. Anyagi gondjai is rákényszeríttették, hogy különböző technikai találmányokkal próbáljon meg pénzhez jutni. Hatalmas tehetségére jellemző, hogy emellett még verseket és drámákat is írt. Sajnos tehetségét egy kicsit szétforgácsolta.

Fia, Bolyai János azonban minden idők legnagyobb és legismertebb matematikusa lett. Bolyai Farkas matematikai és tanári munkásságán kívül hatalmas érdeme, hogy fiát különleges gonddal nevelte, és irányította a matematika felé. Kettejük felnőttkori viszonya mégsem volt felhőtlen. Erről a kapcsolatról szól Németh László: Két Bolyai című drámája.

Szerencsétlen első házassága után 1824-ben elvette Somorjai Nagy Terézt, aki mellett már boldogabb élete volt. Ebből a kilenc évig tartó házasságból egy fia és egy lánya született. 1851-ben ment nyugdíjba. Bolyai Farkas életének utolsó esztendeit csendes visszavonultságban, fiával megbékülve élte le.

Két Bolyai sírja Marosvásárhely

 

Megírta végrendeletét, saját halotti jelentését és intézkedett temetéséről: azt kérte, hogy a temetésén se pap, se gyászbeszéd ne legyen, sírja felé ne állítsanak síremléket, csak egy almafát ültessenek. lásd: https://hu.wikipedia.org/wiki/Bolyai_Farkas  

 

Bolyai Farkas matematikai munkásságáról:

Legfőbb munkája a “Tentamen”. 1832-ben jelent meg. Ez Bolyai Farkas tudományos munkáinak gyűjteménye, és egyben tankönyv. A benne található kutatási eredményeiből szinte semmit sem publikált nemzetközi szinten, így azok mások nevén kerültek be a matematika történetébe. Több matematikushoz hasonlóan Bolyai Farkast is izgatta a híres párhuzamossági axióma, és ő is megpróbálta levezetni a többi euklideszi axiómából. Miután ez nem sikerült, Bolyai Farkas az axióma helyettesítésével próbálkozott. Az általa megfogalmazott helyettesítő axióma a következőt mondja ki: “Három pont vagy körön van, vagy egyenesen van.” Bár nem tudott ezen a ponton Eukleidészhez képest ő sem továbblépni, de fiának, Bolyai Jánosnak az érdeklődését talán akaratlanul is ebbe az irányba fordította.

1851-ben jelent meg másik nagyobb matematikai tárgyú műve. Ebben matematikai tárgyú gondolatainak összefoglalása mellett fiának elsőbbségét védi az orosz Lobacsevszkij-el szemben.

A középiskolai tananyagban a kerületi és középponti szögek tárgyalását ma is Bolyai Farkas gondolatmenete alapján bizonyítjuk.

Print Friendly, PDF & Email

Comments are closed, but trackbacks and pingbacks are open.