Diophantosz

Diophantosz életéről:

Görög matematikus volt, életéről szinte semmi biztosat nem lehet tudni. Feltevés szerint babilóniai származású volt. Alexandriában élt. Fennmaradt ugyan egy sírfelirat, amely lehetséges, hogy az övé. Ebben találunk pár adatot életére nézve, és azt is megtudhatjuk ebből, hány évig élt.

Diophantosz munkásságáról:

A görög matematikusok közül az egyenletekkel való foglalkozásban ő volt az egyik legkiemelkedőbb. Fő műve az Arithmetica, amely eredetileg 13 könyvből állt, de „csak” 6 élte túl a történelem viharait.  A megmaradt 6 kötetben 189 feladat és azok megoldásai szerepelnek. Diophantosz szakítva a görög geometrikus hagyományokkal, szinte kizárólag számelméleti és algebrai feladatokkal foglalkozott. Részletesen foglalkozott többek között a pitagoraszi számhármasokkal is. Ezekben a művekben több olyan megoldást is olvashatunk, amelyek már Mezopotámiában is ismertek voltak. Diophantosz azonban több újítást vezetett be. A korábbi, szavakkal körülményesen leírt módszer helyett bevezette az algebrai jelölést az ismeretlenre, a reciprok értékre, a kivonásra. Őt tekintjük az algebrai jelrendszer megalapozójának. Az általa használt jelölések a maiakhoz képest kezdetlegesek, de akkor ez komoly előrelépésnek számított. Később ezt fejlesztette tovább a francia Viete.

Diophantosz első és másodfokú egyenleteket oldott meg és foglalkozott határozatlan egyenletekkel is, amelyekben több ismeretlen is szerepel. Ő az egyenletek pozitív racionális megoldását kereste.

Az ő tiszteletére diophantoszi egyenleteknek nevezzük azokat a speciális egyenleteket, amelyeknél ugyan több ismeretlen is szerepel az egyenletben, de ezek együtthatói egész számok és a megoldásokat is csak az egész számok között keressük.
Diophantosz Arithmetica című műve nagy hatással volt több középkori reneszánsz matematikusra, többek között Viete-re és Fermat-ra is.