Viete életéről:
Francia matematikus. Foglalkozását tekintve jogász volt. Fiatal korában támadt egy ötlete új csillagászati elmélethez, amely a kopernikuszi rendszert fejlesztette volna tovább. Ennek érdekében kezdett el a matematikával foglalkozni. Tehetséges emberként kezdetben jogászként is sikeres pályája volt. III. Henrik, majd IV Henrik francia király ügyésze és tanácsosa volt. Később kegyvesztett lett.
Viéte munkásságáról:
Kezdetben elsősorban trigonometriával foglalkozott, ő értelmezte elsőként a szögfüggvényeket tetszőleges pozitív szögekre. 1584 és 1589 között, kegyvesztettsége idején írta meg fő művét az „In artem analyticam isagoge”-t. (Bevezetés az analízis tudományába). Ez egy befejezetlensége ellenére is hatalmas munka, benne új algebrai megoldásokkal. Az egyenletmegoldás általános módszereit kereste. Ezért a Diophantosz által megkezdett úton az algebrai jelölésrendszert fejlesztette tovább. Igyekezett szimbólumokkal dolgozni, az együtthatók helyett is betűket használt. Ezek segítségével formulát tudott felírni a másodfokú egyenletek megoldására. A harmadfokú egyenletek megoldásával is foglalkozott. Igen jelentős eredménye a végtelen szorzatok felfedezése. Egy ilyen sorozat segítségével határozata meg a π értékét 10 tizedes pontosságig. Másodfokú egyenletek gyökök és együtthatók kapcsolatát megadó képletek, a Viete-formulák is őrzik a nevét.
Comments are closed, but trackbacks and pingbacks are open.