Hérón

Az ő nevét viseli a háromszögek területének kiszámítása három oldalból: a Héron-képlet.

Hérón életéről:

Kr. u. 65-125.

Görög matematikus, fizikus és feltaláló. A római birodalom idején Alexandriában élt Sokoldalú, széles érdeklődésű egyéniség volt. Pontosan beszámolt a Kr. u. 62-ben lefolyt holdfogyatkozásról.

Héron hőlégturbinája

Több technikai találmányát ismerjük. Híres készüléke az első gőzgép. A hajtóerőt a nagy sebességgel kiáramló gőz reakcióereje szolgáltatta. Vagyis működési elve a mai rakétákhoz hasonló.

Hérón matematikai munkásságáról

Matematikai írásai gyűjteményes jellegűek. Nehéz kiválasztani belőlük a saját felfedezéseit. 1896-ban találták meg “Metrika” című munkáját, amely a síkidomok és a testek terület és térfogatszámításával foglalkozik. Hérón nevét viseli az a képlet, amely a háromszög területét határozza meg a három oldal ismeretében. Héron képlet: ​\( T_{háromszög}=\sqrt{s(s-a)(s-b)(s-c)} \)​, ahol a, b, c a háromszög oldalai és ​\( s=\frac{a+b+c}{2} \)​, a háromszög kerületének a fele.

Ezt az összefüggést valószínűleg Arkhimédész fedezte fel, de Hérón bizonyította elsőként. A szabályos testek térfogatképletei Eukleidészre utalnak. Az ő előadásai alapján keletkeztek a “Geometrika” című művek. Ezekben keverednek az ő munkái és tanítványai által írt kiegészítések. Jelentős munkája még a “Dioptrika”, a földmérés tankönyve. Hérón nagy érdeme, hogy széles áttekintést ad az ókori geometriáról, nélküle a római kori földmérés módszereiről szinte semmit sem tudhatnánk.

Print Friendly, PDF & Email

Comments are closed, but trackbacks and pingbacks are open.