Arkhimédész Szirakuza ostromakor halt meg, pedig tanítványai figyelmeztették az életét fenyegető veszélyre. Jellemző rá, hogy ekkor ezt válaszolta: „Megölhetnek, de ártani nem tudnak nekem!” Amikor Szirakuza árulás következtében elesett, egy római katona szúrta le a homokba rajzolgató, gondolataiban elmélyült tudóst, annak ellenére, hogy Marcellus, a rómaiak hadvezére utasítást adott a nagy tudós életének megkímélésére. Talán az ingerelte fel a római harcost, hogy Arkhimédész rászólt, mikor berontott hozzá: „Ne zavard köreimet.”
A nagyságot az ellenségében is tisztelő Marcellus Arkhimédészt tisztességgel eltemettette. Végakaratának megfelelően sírkövére legkedvesebb tételének ábráját egy hengerbe írt gömb és kúp körvonalait vésette.
Halála után 150 évvel Ciceró ennek alapján találta meg és hozatta rendbe sírját. Ma már nincs meg, de művei mindennél tartósabban őrzik a nevét
Comments are closed, but trackbacks and pingbacks are open.