Arkhimédész fizikai munkásságáról

 

Hidrosztatikai mérleg

A fizikában közismert az Arkhimédész tétel, amely szerint minden folyadékba mártott test súlya az általa kiszorított folyadék súlyával csökken. (lásd jobbra) Ennek igazolására szolgál a hidrosztatikai mérleg (lásd balra). A legenda szerint Hieron király koronájának elkészülte után gyanút fogott, hogy az ötvös az arany egy részét ezüsttel pótolta. A király a korona ellenőrzésével

Arkhimédész törvénye

Arkhimédészt bízta meg. Arkhimédésznek akkor ötlött az eszébe a tétel, amikor észrevette, hogy fürdőmedencébe lépve teste a vízben könnyebb lett. Örömében kiugrott a vízből, és meztelenül kirohanva az utcára mindenkinek hírül adta a törvény felfedezését. „Heuréka”, azaz „megtaláltam” szót kiáltozta. Arkhimédész ugyanis a törvény felfedezése után megvizsgálta, hogy a korona, a vele azonos súlyú ezüsttömb és a koronával ugyancsak azonos súlyú aranytömb mennyi vizet szorít ki. Arkhimédész a vizsgálat során azt tapasztalta, hogy az ezüsttömb majdnem kétszer annyi vizet szorított ki, mint az aranytömb. A korona által kiszorított víz mennyisége pedig az arany és az ezüst által kiszorított víz mennyisége közé esett, ezért a korona nem készülhetett színaranyból.

Másik találmánya egy csigasor, amely egy álló és több mozgó csigából áll. Annyira büszke volt erre a találmányára, hogy a legenda szerint ekkor mondta „Adjatok egy szilárd pontot, hol lábamat megvethetem és kimozdítom helyéből a Földet.” Ő fogalmazta meg az emelő törvényét, miszerint az erő és az emelőkar hosszának szorzata állandó, azaz ezek a mennyiségek fordítottan arányosak.

Korának technológiai fejlődése szempontjából igen fontos volt az arkhimédészi csavar felfedezése. Ez egy hatásos vízkiemelő szerkezet, amely emelkedőnél is megoldja a víz átemelését.

 

Arkhimédészi vízátemelő

A vízátemelő szerkezetnek a modelljét Esztergomban, a Duna múzeumban láthatjuk.

Comments are closed, but trackbacks and pingbacks are open.