Számok normálalakja

A nagyon nagy illetve nagyon kicsi számokat sokszor célszerű 10 egész kitevőjű hatványainak segítségével két tényezős szorzatként felírni, úgy, hogy maga a szám (a hatvány szorzója) abszolút értékben 1 és 10 közötti szám legyen, a másik tényező pedig 10 megfelelő egész kitevőjű hatványa.

Ezt az elvet használják például a zsebszámológépek (kalkulátorok) is, amikor a véges kijelzőjükön az adott szám másképp nem férne el.

Definíció:

Pozitív valós szám normálalakja olyan kéttényezős szorzat, amelynek egyik tényezője 1-nél nem kisebb, de 10 kisebb valós szám, a másik tényezője 10-nek egy megfelelő egész kitevőjű hatványa.

Negatív valós szám normálalakja olyan kéttényezős szorzat, amelynek egyik tényezője -1-nél nem nagyobb, de -10 nagyobb valós szám, a másik tényezője 10-nek egy megfelelő egész kitevőjű hatványa.
 
Formulával: Egy „b” valós szám esetén a b=a∙10k alakot a szám normál alakjának nevezzük, ha 1≤|a|<10 és k∈ℤ.

Példák:

0,000 173=1,73⋅10-4
-58 200 000=-5,82⋅107
\( \frac{78}{582} \)​​=0,13403=1,3403⋅10-1

 

Comments are closed, but trackbacks and pingbacks are open.