Algebrai törteket tartalmazó kifejezéseknél (egyenletek, egyenlőtlenségek, függvények) adott esetben jó eszköz lehet a polinomok osztásának ismerete.
Ez természetesen középiskolában inkább csak emelt szintű feladatoknál fordulhat elő.
Két megjegyzés:
· A hányados fokszáma az osztandó és az osztó fokszámának a különbsége.
· Természetesen az osztás eredményeként maradékot – maradék polinomot – is kaphatunk.
Első példa:
Hozzuk polinomok osztásával egyszerűbb alakra a következő algebrai törtet! \( \frac{x^{3}-6x^{2}-5x+30}{x-6} \)
Megoldás:
1. A hányados első tagjának meghatározása az osztandó és az osztó legmagasabb fokszámú tagjainak együtthatóinak alapján. (x3 illetve x)
A hányados első tagja tehát: x2.
2. A kapott kifejezéssel visszaszorozzuk az osztót: (x-6)∙x2=x3-6x2.
3. Ezt kivonjuk az osztandóból. (x3-6x2-5x+30) – (x3-6x2)=-5x+30.
4. A hányados második tagjának meghatározása az előbb kapott kifejezés és az osztó legmagasabb fokszámú tagjainak együtthatóinak alapján. (-5x és x) A hányados második tagja tehát -5.
5. A kapott értékkel visszaszorozzuk az osztót: (x-6) (-5). Kapjuk: -5x+30-at.
6. Ezt kivonjuk 3. lépésben kapott kifejezésből:(-5x+30)-(-5x+30).
A kivonás eredményeképpen 0-t kaptunk. Az osztandó végére értünk. Nincs maradék.
A hányados tehát: x2-5.
Az eredmény: \( \frac{x^{3}-6x^{2}-5x+30}{x-6} \)=x2-5
Ellenőrzés: (x-6)⋅(x2-5)=(x3-6x2-5x+30)
Második példa:
Végezzük el a következő polinomok osztását! (5x3-3x2+2x+5):(2x-1).
Megoldás:
1. A hányados első tagjának meghatározása az osztandó és az osztó legmagasabb fokszámú tagjai alapján. (x3 illetve x)
A hányados első tagjának az együtthatója az osztandó és az osztó főegyütthatóinak hányadosa: A hányados első tagja tehát: 2,5x2.
2. A kapott kifejezéssel visszaszorozzuk az osztót: (2x-1)⋅2,5x2. Kapjuk: 5x3-2,5x2.
3. Ezt kivonjuk az osztandóból. (5x3-3x3+2x+5)- (5x3-2,5x2)=-0,5x2+2x+5
4. Most a hányados második tagjának a meghatározása következik. A hányados második tagjának az együtthatója az előbb kapott kifejezés és az osztó főegyütthatóinak hányadosa: (-0.5)/2=-0,25. A hányados második tagja tehát: -0,25x.
5. A kapott értékkel visszaszorozzuk az osztót: (2x-1)⋅ (-0,25x). Kapjuk: -0,5x2+0,25x
6. Ezt kivonjuk 3. lépésben kapott kifejezésből: (-0,5x2+2x+5)-(-0,5x2+0,25x)=1,75x+5
7. Most a hányados harmadik tagjának a meghatározása következik. A hányados harmadik tagjának az együtthatója az előbb kapott kifejezés és az osztó főegyütthatóinak hányadosa. Kapjuk: 0,875.
8. A kapott értékkel visszaszorozzuk az osztót: (2x-1)⋅ (0,875) Kapjuk: 1,75x-0,875
9. Ezt kivonjuk 6. lépésben kapott kifejezésből: 1,75x+5)-(1,75x-0,875)=5,875.
Az osztandó végére értünk. A maradék: 5,875.
Comments are closed, but trackbacks and pingbacks are open.