Bejárások

Euler az 1736-ban szembesült a “königsbergi séta” problémájával, és bebizonyította, hogy ilyen útvonal nem lehetséges.

Ő evvel az egyszerűsített modellel dolgozott. Ez egyben a gráfelmélet kezdete is, bár csak a XIX. század végén kezdődött meg ennek az új matematika szakterületnek a fejlődése. Egy gráf egy pontjába összefutó éleinek számát a pont fokszámának nevezzük.
A königsbergi gráfban az A csúcs fokszáma = 5, a B, C és D csúcsé pedig = 3.

Miért nem sikerülhet a a “königsbergi séta”? A probléma az egyes csúcsok fokszámában rejlik. Mivel egy hídon csak egyszer mehetek át, minden pontot érintenem kell és vissza kell jutni a kiindulási pontra, ezért szükséges, hogy minden pont a fokszáma páros legyen. (Ahová egyszer bementem, onnan ki is kell menni.)

A következő feladat közismert:

Rajzold le egyetlen ceruzavonással, a ceruza felemelése nélkül a mellékelt borítékot.
(Már megrajzolt vonalat keresztezhetünk, de rajta nem mehetünk.)

Megoldás:

Rajzoljuk le gráfként és határozzuk meg csúcsainak fokszámát és az élek számát!
A, és B csúcs fokszáma 3.
C, E és F csúcsok fokszáma 4.
D csúcs fokszáma 2.
Fokszámok összege ebben a gráfban 20.
Élek száma pedig 10.

A felemelés nélküli rajzolás lehetséges. Egy lehetséges bejárás: A, E, C, F, A, B, F, E, D, C, B.
Mivel azonban a gráfban páratlan fokszámú csúcsok is vannak, nem lehetséges a kezdőpontba visszajutni.

A fenti problémák a gráfok bejárásával függenek össze. Ennek érdekében a következő fogalmakat érdemes megfogalmazni.

Útnak nevezzük a gráf egymáshoz csatlakozó éleinek olyan sorozatát, amely egyetlen ponton sem megy át egynél többször.

Vonalnak nevezzük a gráf csúcsainak és éleinek azt a sorát, amelyben az élek a megfelelő csúcsokat kötik össze és az élek nem ismétlődnek.
  
Euler-vonalnak az olyan vonalat nevezzük, amelyben a gráf minden éle és minden pontja szerepel. Az Euler-vonal mentén megrajzolhatjuk a gráfot úgy, hogy a ceruzánkat nem emeljük fel a papírról, minden élén pontosan egyszer haladunk végig.

Körnek nevezzük a gráf egy kiindulási pontjába visszavezető utat, azaz olyan élsorozatot, amely a kiindulási pontjába tér vissza és benne minden él csak egyszer szerepel.

Ha egy Euler-vonal kör, akkor zárt Euler-vonalról beszélünk.

Tételek:

1. Egy összefüggő gráfnak akkor és csak akkor van zárt Euler-vonala, ha a gráf minden pontjának a fokszáma páros.

2. Ha az összefüggő gráfban csak két páratlan fokszámú csúcs van, akkor a gráfnak van nyitott Euler-vonala.

Tehát:

1. A „könisbergi séta” tehát olyan gráf, amelyben nincs Euler-vonal. Csak akkor lehet egy gráfban ilyen bejárást megvalósítani, ha minden csúcs fokszáma páros, azaz amelynek zárt Euler vonala van.

2. A borítékos feladatban a bejárás nyílt Euler vonal. Ez a”borítékos” feladat akkor oldható meg, ha páratlan fokszámú csúcsból indulunk és a másik páratlan fokszámú csúcsba érkezünk. De nem zárt Euler vonal, mert nem lehetséges kezdőpontba visszajutni, hiszen nem minden fokszám páros.

Print Friendly, PDF & Email

Comments are closed, but trackbacks and pingbacks are open.