A számsorozatok a pozitív természetes számokon értelmezett függvény.
Bár függvényként kezelhetjük őket, de a definíció következtében a függvényvizsgálatok egy részére nincs szükség. Hiszen például az értelmezési tartomány adott, a pozitív természetes számok halmaza. Persze bizonyos sorozatoknál ez szükülhet is. (pl: az an= 1/(n-3) esetén n≠3.)
Nincs értelme például a folytonosság tulajdonságáról sem beszélni, hiszen a számsorozat változói természetes számok, amelyek diszkrét értékek.
A számsorozatok esetén a két legfontosabb vizsgálati szempont a korlátosság és a monotonitás.
Számsorozatok korlátossága:
Tekintük a következő sorozatot: \( a_{n}=\left\{\frac{n+1}{n-1} \right\} \; n∈\mathbb{N}^{+} \; n>1 \).
Erről könnyen megállapítható, hogy minden tagja nagyobb lesz mint 1, hiszen a számlálója nagyobb, mint a nevezője. Az is rögtön kimondható, hogy a sorozat tagjai mind pozitív számok.
Alakítsuk át a sorozat hozzárendelési szabályát: \( a_{n}=\left\{\frac{n+1}{n-1} \right\}=\left\{ 1+\frac{2}{n-1}\right\} \; n∈\mathbb{N}^{+} \; n>1 \). Megállapítható, hogy a sorozat egyetlen egy tagja sem lehet nagyobb, mint 3, hiszen a 2/(n-1) tört értéke n=2 esetén 2, így a2=(2+1)/(2-1)=3, minden más n>2 esetén a sorozat tagjai 3-nal kisebbek lesznek.
A függvények korlátosságához hasonlóan definiálhatjuk a számsorozatok korlátosságát.
Definíció:
Az {an} sorozat felülről korlátos, ha van olyan „K” szám, hogy a sorozat minden an tagjára an ≤K teljesül. A „K” számot a sorozat felső korlátjának nevezzük.
Ha egy számsorozat felülről korlátos, akkor végtelen sok felső korlátja van.
A felülről korlátos sorozatok legkisebb felső korlátját a sorozat felső határának (szuprémumának) nevezzük.
Definíció:
Az {an} sorozat alulról korlátos, ha van olyan „k” szám, hogy a sorozat minden „an” tagjára an ≥ k teljesül. A „k” számot a sorozat alsó korlátjának nevezzük.
Ha egy számsorozat alulról korlátos, akkor végtelen sok alsó korlátja van.
Az alulról korlátos sorozat legnagyobb alsó korlátját a sorozat alsó határának (infimumának) nevezzük.
Definíció:
Az {an} sorozat korlátos, ha felülről és alulról is korlátos, azaz ha van olyan „k” és „K” szám, amelyre k ≤ an ≤ K teljesül.
Mondhatjuk, hogy a fenti sorozat korlátos, hiszen van alsó korlátja (k=1) és van felső korlátja is, K=3. Azaz 1<an ≤ 3
Legyen adott az bn=(-2)n sorozat. Tagjai: b1=-2; b2=4; b3=-8; b4=16;…
A sorozat tagjai váltakozó előjelüek. Ez a sorozat nem korlátos, sem alulról, sem felülről.
Számsorozatok monotonitása:
Vizsgáljuk meg monotonitás szempontjából is a fenti \( a_{n}=\left\{\frac{n+1}{n-1} \right\} \) sorozatot. Számítsuk ki ennek a sorozatnak első néhány tagját:
a2=3; a3=2; a4=5/3; a5=6/4;…és így tovább. Ebből az a sejtésünk, hogy a tagok egyre kisebbek lesznek. Ez azonban csak sejtés. Ennek igazolásához meg kell oldani a következő egyenlőtlenséget: an>an+1.
Azaz: \( \left\{\frac{n+1}{n-1} \right\}>\left\{\frac{(n+1)+1}{(n+1)-1} \right\} \). A jobb oldali törtben persze elvégezzük az összevonást, akkor \( \left\{\frac{n+1}{n-1} \right\}>\frac{n+2}{n} \).
A nevezőkkel átszorozva kapjuk a következő egyenlőtlenséget: n⋅(n+1)>(n+2)⋅(n-1). (Itt tudjuk, hogy mindkét nevező pozitív, tehát a relációs jel nem változik.) Zárójelek felbontása után: n2+n>n2+n-2, azaz 0>-2 Ez pedig nyilvánvalóan igaz.
Így beláttuk, hogy az \( a_{n}=\left\{\frac{n+1}{n-1} \right\} \) sorozatban tetszőleges n-re a tagok egyre kisebbek lesznek vagyis minden tag nagyobb a rákövetkezőnél: an>an+1.
Megjegyzés: Általában is elmondható, hogy a sorozatok monotonításának vizsgálatához egyenlőtlenség megoldására van/lehet szükség.
A függvények monotonitásához hasonlóan definiálhatjuk a számsorozatok monotonitását.
Definíciók:
Az {an} sorozat szigorúan monoton fogyó, ha minden „n”-re an> an+1.
(Azaz az egyenlőség nem fordul elő.)
Az {an} sorozat monoton fogyó, ha minden „n”-re an≥ an+1.
(Azaz az egyenlőség is előfordulhat.)
Az {an} sorozat szigorúan monoton növekvő, ha minden „n”-re an< an+1.
(Azaz az egyenlőség nem fordul elő.)
Az {an} sorozat monoton növekvő, ha minden „n”-re an≤ an+1.
(Azaz az egyenlőség is előfordulhat.)
Példák:
Nézzük a következő sorozatot: f1=1; f2=1; fn=fn-1+ fn-2.
Azaz: 1; 1; 2; 3; 5; 8; 13;… és így tovább. (Ez az un. Fibonacci sorozat.)
Ábrázoljuk ezt a koordináta rendszerben:
A sorozat definíciójából következik, hogy a 2. tagtól kezdve minden tag kisebb, mint a rákövetkező. Azaz: fn< fn+1, ha n>1. Tehát a Fibonacci sorozat monoton növekvő.
Vizsgáljuk most meg monotonitás szempontjából a következő sorozatot! \( b_{n}=3+\left( -\frac{1}{2}\right)^n \).
Először írjuk fel a sorozat első néhány elemét!
b1=5/2, b2=13/4, b3=23/8, b4=49/16,… és így tovább.
A definícióból következik, hogy minden páratlan sorszámú tag kisebb, mint 3, minden páros sorszámú tagja pedig nagyobb, mint 3, ezért ez a sorozat sem nem növekvő, sem nem csökkenő.
Érdemes megtekinteni az alábbi videót!
Comments are closed, but trackbacks and pingbacks are open.