Riemann, Bernhard

Riemann életéről

Riemann a XIX. század egyik jelentős német matematikusa volt. Egy falusi pap fia volt és kezdetben apja nyomdokait követve teológusnak készült. Később  Göttingenben érdeklődése a matematika felé fordult. 1851-ben a göttingeni egyetemen doktorált, majd 1854-ben egyetemi magántanár lett. 33 éves korában Dirichlet utóda lett az egyetemi tanszéken. Sokat betegeskedett.
Fiatalon, 40 éves korában Rómában halt meg.

Riemann matematikai munkásságáról

1851-ben 25 éves korában doktorált. Doktori értekezésének címe a „A komplex változós függvények elmélete” volt.

Riemann neve összeforrt a határozott integrál fogalmával, amely fogalom már Leibniznél felmerült, szabatosabban Cauchy után Riemann fogalmazta meg az 1854-ben.

1859-ben kísérletet tett arra, hogy a Gauss által sejtett prímszámtételt bizonyítsa és szigorítsa. A függvényelmélet segítségével messzemenő kijelentéseket tett a prímszámok eloszlásáról.