Neumann János

Bolyai János után talán ő a legismertebb magyar matematikus. Neumann János a számítógépek atyjának is nevezhetjük mivel ő fogalmazta meg a  számítógépek mai napig érvényben lévő alapelveit.

Neumann János életéről

1903.12.28.-1957.02.08.

Budapesten született. Édesapja bankár volt, hárman voltak testvérek. Ő volt a legidősebb. Rendkívüli képességekkel rendelkezett. Abszolút emlékezőtehetsége volt. Képes volt egy egyszer elolvasott cikket szó szerint idézni. Perfect volt német, angol, francia, olasz nyelvekből, de jól tudott latinul és görögül is. A fasori evangélikus iskolába járt. Matematikából kiváló volt, de nem volt mindenből jeles. (pl. írás, geometria, rajz, zene, testnevelés.) 1921-ben a Budapesti Műszaki Egyetemen kezd el tanulni. 1923-ban a berlini egyetemre majd a zürichi főiskolára kerül. Egy ideig Hilbert tanítványa volt. 1925-ben lesz vegyész. 1926-ban matematikából doktorál. 1930-ban Kövesi Mariettával házasságot kötött. 1933-ban kerül a princentoni egyetemre, az USA-ba. 1935-ben megszületett egyetlen gyermeke, Marina. Házassága 1937-ben felbomlott, és a következő évben, 1938-ban Budapesten újra megnősült. Második feleségét Dán Klárának hívták. 1945-től az elektronikus számítógépes program igazgatója.


Washingtonban hunyt el viszonylag fiatalon, 54 éves korában, rákban. Végső nyughelye Princetonban van.

Neumann János munkásságáról

Matematikában kezdetben halmazelmélettel, annak axióma rendszerével, algebrával, Hilbert tanítványaként a matematikai logikával, később operációkutatással és játékelmélettel is foglalkozott. Őt tekinthetjük ezen új matematikai szakterület megalapítójának.

Neumann János nevéhez fűződik a számítógépek öt alapelvének a megfogalmazása, amely mind a mai napig érvényes.

  1. Soros működésű, teljesen elektronikus gép legyen. A gép egyszerre, egy időpillanatban csak egy műveletet vesz figyelembe és hajt végre, bár mindezt igen gyorsan.
  2. Kettes számrendszer használata. Elektronikusan ezt sokkal könnyebb megvalósítani: van áram (1), nincs áram (0). Ez a számolási műveletek jelentősen leegyszerűsítette a számítógép számára.
  3. Belső memória használata. A számítógép gyors működése következtében nincs értelme annak, hogy minden egyes lépés után emberi beavatkozás történjen a számítás menetében. A belső memóriában a részeredmények tárolhatók, és így a gép egy bizonyos műveletsorozatot automatikusan el tud végezni.
  4. Tárolt program elve. Talán a legjelentősebb lépés. A számítások menetére vonatkozó utasítások kifejezhetők számmal, azaz adatként kezelhetők. Így ezek éppúgy a belső memóriában tárolhatók, mint bármilyen más adat. Azáltal, hogy a számítógép belső memóriájában utasításokat tárolhat, a számítógép önállóan képes dolgozni, mivel mindegyik lépés után memóriája utasítja a további teendőkre anélkül, hogy emberi beavatkozásra kellene várnia.
  5. Legyen univerzális a gép. A számítógép különféle feladatainak elvégzésére nem kell speciális gépeket készíteni. Turing angol matematikus logikai eszközökkel kimutatta, hogy az olyan gép, amely el tud végezni néhány alapvető műveletet, elvileg bármilyen számítás végrehajtására is alkalmas. Neumann János ezért azt javasolta, hogy a számítógépek un. univerzális Turing-gépek legyenek.
Print Friendly, PDF & Email

Comments are closed, but trackbacks and pingbacks are open.