Kapcsolódó témakörök: , , , ,

Euler az 1736-ban szembesült a „königsbergi séta” problémájával, és bebizonyította, hogy ilyen útvonal nem lehetséges. Ő evvel az egyszerűsített modellel dolgozott. Ez egyben a gráfelmélet kezdete is, bár csak a XIX. század végén kezdődött meg ennek az új matematika szakterületnek a fejlődése. Egy gráf egy pontjába összefutó éleinek számát aTovább

Kapcsolódó témakörök:

Definíció: Körnek nevezzük a gráf  egy adott pontjába visszavezető utat, azaz olyan élsorozatot, amely a kiindulási pontba tér vissza és benne minden él csak egyszer szerepel. Definíció: Ha egy gráf összefüggő és nem tartalmaz kört, akkor azt fának nevezzük. Például: A számítógépeknél használt menü struktúrák vagy a családfák is fagráfok.Tovább

Kapcsolódó témakörök: , , ,

A geometriában megszokott szóhasználat, hogy az adott tulajdonságú pontok összességét adott tulajdonságú pontok halmazának (mértani helynek) mondjuk. A halmaz olyan alapfogalom, amelyet igen tág értelemben, igen sok helyen használunk a matematikán kívül is. A halmazelmélet, mint matematikai szakterülete azonban csak a XIX. század során kezdett kialakulni. Előfutára Richard Dedekind németTovább

Kapcsolódó témakörök:

A halmaz és a halmaz eleme (halmazhoz tartozás) fogalma a matematikában alapfogalom. Magát a fogalmat körülírhatjuk, de szabatos definíciót adni nem lehet. Halmazok megadása Egy halmazt megadhatunk utasítással, vagy elemeinek felsorolásával. A halmazokat nagy betűkkel jelöljük, a halmaz definícióját pedig kapcsos zárójelbe tesszük. Egy halmazt akkor tekintünk adottnak, ha aTovább

Kapcsolódó témakörök: , , ,

Diszjunkt halmaz, részhalmaz; komplementer halmaz Két halmaz kölcsönös helyzetével kapcsolatban három lehetőség áll fenn: 1. Két halmaznak nincs közös eleme. 2. Az egyik halmaz tartalmazza a másik halmaz minden elemét. 3. Két halmaznak van közös, de van nem közös eleme is. 1. Két halmaznak nincs közös eleme. Jelöljük „P”–val aTovább

Kapcsolódó témakörök: , ,

Legyen adott egy véges A halmaz. Jelölje n az A halmaz elemeinek a számát: n=|A|. Például: A={a, b, c, d}. Ekkor |A|=n=4. Hány részhalmaza van ennek az A halmaznak? Azt tudjuk, hogy az üres halmaz minden halmaznak részhalmaza, és minden halmaz részhalmaza önmagának. Szedjük táblázatba az A halmaz lehetséges részhalmazait:Tovább

Kapcsolódó témakörök: , , ,

Definíció: Egy alakzatot konvexnek mondunk, ha bármely két pontjukkal együtt a két pontot összekötő szakasz valamennyi pontját is tartalmazzák. Definíció: Sokszögek olyan síkidomok, amelyet csak egyenes szakaszok határolnak. Definíció: Átlónak mondjuk a nem szomszédos csúcsokat összekötő szakaszokat (illetve egyeneseket). Állítás: Egy „n” oldalú konvex sokszög átlóinak száma = ​\( \frac{n·(n-3)}{2} \)​.Tovább

Kapcsolódó témakörök: ,

Definíció: Szabályos sokszögeknek nevezzük azokat a sokszögeket, amelyeknek minden oldala egyenlő hosszú és minden szöge egyenlő nagyságú. Példa: A mellékelt animációban láthatunk néhány „n” oldalú szabályos sokszöget. (n=3, …. ,12) Megjegyzés: A szabályos sokszögek definíciója természetes rokonságot mutat a szabályos testek (szabályos poliéderek)  definíciójával. Mondhatjuk azt is, hogy a szabályos sokszögek aTovább

Kapcsolódó témakörök: , , ,

A mellékelt ABCDE csúcspontú csillagötszöget (pentagram) úgy kapjuk meg, hogy a szabályos HIKFG ötszög oldalait a metszéspontjukig meghosszabbítjuk. Pitagorasz követői a püthagoreusok ezt a jelet használták egymás üdvözlésére és felismerésére, lerajzolva azt a homokba. A pentagram szögeinek összege 5⋅36° =180° ugyanannyi, mint egy háromszög szögeinek összege. Még érdekesebb tulajdonsága ennekTovább

Kapcsolódó témakörök: , , ,

1. Két halmaz egyesítése Definíció: Két halmaz uniójának (egyesítésének, összegének) nevezzük azoknak az elemeknek a halmazát, amelyek a két halmaz közül legalább az egyiknek az elemei. Jelölés: A és B halmazok uniójának jele: A∪B. Röviden: c ∈ A∪B, ha c ∈ A vagy c ∈ B. Ábrázolása: Ezt a műveletet a VennTovább