Descartes, René

Francia filozófus, matematikus és fizikus. Egyik közismeret, leggyakrabban idézett mondása: „Gondolkodom, tehát vagyok.”

Descartes életéről:

Descartes vagyonos nemesi családból származott. Ifjú korában a jezsuitáknál tanult. Fiatal korában katonáskodott, szolgált Hollandiában, majd a bajor hadseregben. Harcolt a fehérhegyi ütközetben, ahol a katolikus liga leverte a protestáns cseh rendeket. Végül részt vett Richelieu alatt La Rochelle ostromában. Egész életében nőtlen maradt.  A tudományok és a matematika iránti érdeklődését iskolatársa Marin Mersenne (1588-1648) tartotta ébren, aki maga is matematikus volt, aki elsősorban számelmélettel foglakozott (Mersenne-féle prímek.) Descartes a racionalizmust hirdette. Mindenféle ismeret helyességében kételkedett. „Semmit ne fogadjunk el igaznak, aminek igaz voltát tisztán és világosan fel nem ismertük”. Nem kevesebbet, mint új filozófiai rendszert akart alkotni, úgy, hogy megkeresi az igazságok kutatására legalkalmasabb deduktív matematikai módszert. Ennek érdekében a legkülönfélébb tudományokkal is foglalkozott. Fő műve az Értekezések a módszerről. Filozófiájának sok hívet szerzett, ezért sem a francia egyház, sem a hollandiai protestáns egyház nem nézte jó szemmel. 1647-ben Krisztina svéd királynő levelet írt Descartes-nak, hogy megtudja tőle, mi a legfőbb jó. Descartes válasza: „Hogy erényesek legyünk.” Későbbi levelei is olyan hatással voltak a svéd királynőre, hogy meghívta Svédországba. Descartes 1649-ben elfogadta a meghívását és Svédországba ment. A svéd akadémia megszervezése közben érte a halál.

Descartes munkásságáról:

Arisztotelész nyomán Descartes is megpróbálkozott a matematikai logika megteremtésével, de kezdeti próbálkozásai nem jártak sikerrel. Descartes a geometria problémák megoldásához gyakran alkalmazott algebrai módszereket. Az 1637-ben megjelent Értekezések a módszerről című könyvének függeléke a Geometrie, amely lendületet adott az analitikus geometria fejlődésének. Ez a műve nagy hatással volt a fiatal Newtonra is. Műveiben azonban még nem szerepel a koordináta rendszer, amely ma az ő nevét viseli. Apollóniosz-hoz hasonlóan ő is még csak egyetlen tengellyel dolgozott, és ezen sem vette figyelembe a negatív számokat, bár már számolt is velük, de „hamis” számoknak nevezte őket. Igen fontos lépés volt a változó fogalmának a használata, amellyel a függvénytan fejlődését segítette elő. A szakaszok közötti alapműveleteket úgy igyekezett definiálni, hogy az eredmény ismét szakasz legyen. Azért, hogy két szakasz szorzata és hányadosa is szakasz legyen, bevezette az egységszakasz fogalmát és a negyedik arányos szerkesztését.  Descartes volt, aki elkezdte a hatványkitevők használatát, és aa helyett a²-t írt. Ő már ismerte a testekre (poliéderekre) vonatkozó un. Euler tételt, amit Euler tőle függetlenül újra felfedezett. Ő fedezte fel a (9363584; 9437056) barátságos számpárt. A halmazok direkt szorzata is Descartes nevét őrzi.