Cardano, Girolamo

A harmadfokú egyenletek megoldóképletét róla nevezték el.

Cardano életéről:

Olasz matematikus, fizikus, korának neves orvosa volt. Törvénytelen születésű gyermekként a nyomorból jutott el a világhírig. Az akkori kor szinte minden tudományával foglalkozott. Nevét őrzi az ismert gépkocsi alkatrész, a kardán-tengely is.

Cardano munkásságáról:

Cardano idejében a matematikusok különösen nagy erőfeszítést tettek, hogy a másodfokú egyenlet megoldóképletéhez hasonlóan megtalálják a harmadfokú egyenletek megoldó képletét is. Cardano 1545-ben jelentette meg a „Nagy művészet, vagy az algebra szabályairól” című művét, és ebben közölte a harmadfokú egyenletek megoldóképletét, ám elsőbbségét kortársai vitatták. Utólag kiderült, hogy a megoldóképletet a bolognai egyetem professzora Ferro találta meg elsőként, aki azonban ezt titokban tartotta, és csak halála előtt adta tovább egyik tanítványának, Fiore-nak. Ebben az időben azonban egy másik tehetséges olasz matematikus Tartaglia is megtalálta -önállóan- a megoldóképletet, és elmondta Cardano-nak. Cardano ekkor már dolgozott a könyvén, és így kerület bele Tartaglia bizonyítása Cardano könyvébe. Cardano becsületére legyen mondva, a felfedezést soha nem tartotta magáénak. Az ő érdeme azonban, hogy Tartaglia képletét általánosította, illetve megmutatta, hogy minden általános harmadfokú egyenlet megoldása visszavezethető az x³+bx=c alakúéra. Ő sem boldogult azonban azzal az esettel, amikor a megoldó képlet négyzetgyökei alatt negatív számok álltak. Ennek megoldása érdekében sok értékes eredményt kapott a gyökök és együtthatók kapcsolatáról. Különösen a másodfokú egyenlet gyökeire vonatkozó kutatásai segítették elő a komplex számok elméletének későbbi kialakulását. Mindenesetre a harmadfokú egyenletek megoldó képletét Cardano-ról nevezték el.