Arisztotelész

A matematikai logika megalapozója.

Arisztotelész életéről:

Kr. e. 384-322

Görög filozófus és matematikus. A makedóniai Stagira városában született. Édesapja orvos volt, aki fiát korán hozzászoktatta a természettudományos gondolkodáshoz. 17 éves korában Athénba ment, és az akkor 60 éves Platón tanítványa lett. Mestere halála után Fülöp, Makedónia királya meghívta udvarába, és rábízta fiának, az akkor 14 éves Nagy Sándornak a nevelését. Kr.e. 334-ben visszament Athénba, ahol iskolát alapított a Lykeion nevű gimnáziumban, és itt tanított. Tanítási szokásainak egyik jellegzetessége volt az, hogy közben tanítványaival együtt sétált, ezért elnevezték iskoláját peripatetikus (iskolás megkötöttségek nélküli) iskolának. Ez ihlette meg Raffaellót, a nagy itáliai reneszánsz festőt Athéni iskola című képének megfestésére. Arisztotelész a történelemben addig teljesen szokatlan méretű tudományos kutatócentrumot alapított, ahol tanítványaival együtt adatokat gyűjtöttek, és feldolgozták a legkülönbözőbb tudományterületeket, mint természettudományok, orvostudomány, filozófia, történelem, politika, közgazdaságtan, logika stb. Nagy Sándor halála után a királlyal való barátsága miatt üldözőbe vették, és istentagadással vádolták. Kénytelen volt menekülni, és száműzetése első évében meghalt.

Arisztotelész életéről:

Ő emelte a logikát a tudományok szintjére. Kiválóan ismerte a korábbi évszázadokban létrehozott görög szellemi alkotásokat. Tudatosan kereste azokat a módszereket, amelyeket az emberi gondolkodásnak követnie kell a tudományos kutatások közben. Sokat foglalkozott a logikus gondolkodás három elemével: a fogalmakkal, az állításokkal és a következtetésekkel. Arisztotelész munkásságának két évezreden keresztül óriási hatása volt.
Aquinoi Szent Tamás (1225-1274) az arisztotelészi világkép és a keresztény teológia összhangját is megteremtette. Az Arisztotelész által megalapozott logika bármely tudományágban alkalmazható volt. A középkorban Descartes, majd később az ő nyomán Leibniz sajátos matematikai logika megteremtésével próbálkozott. Elsőként 1854-ben jelent meg olyan munka, amely a matematikai logikában úttörő jelentőségű. Ez George Boole angol matematikus nevéhez fűződik. Arisztotelész Platón nyomán az arányt a szépség elengedhetetlen kritériumát tekintette. Az arányosság fogalmával foglalkozott “Topika” című művében.

Print Friendly, PDF & Email

Comments are closed, but trackbacks and pingbacks are open.