Adott az egyenes egy pontja: P0(x0;y0) és adott az egyenes irányvektora: \( \vec{v}(v_1;v_2) \) .
Az egyenes irányvektoros egyenletéből indulunk ki, amely a következő: v2x-v1y=v2x0-v1y0 az alábbi animációs ábra jelölései szerint.
Egyenes iránytangense csak akkor létezik, ha az egyenes nem párhuzamos az y tengellyel. Ebben az esetben az egyenes irányvektorának első koordinátája biztosan nem nulla, azaz v1≠0.
Ekkor az egyenes iránytangensét az irányvektor második és első koordinátájának hányadosaként értelmezzük, azaz m=v2/v1 (v1≠0).
Mivel az egyenes irányvektora tetszőleges, az egyenessel párhuzamos vektor, az irányvektor első koordinátáját tekinthetjük 1-nek (v1=1), azaz \( \vec{v}(v_{1},v_{2}) \).
Ekkor m=v2/v1 definícióból m=v2 adódik, azaz \( \vec{v}(1,m) \)v(1; m).
Ezt felhasználva az egyenes irányvektoros v2x-v1y=v2x0-v1y0 egyenletében: mx-y=mx0-y0.
Ezt rendezve: y-y0=m(x-x0) alakot kapjuk. Ezt nevezzük az egyenes iránytényezős alakjának.
Kiegészítés:
A fenti egyenletet y-ra rendezve: y=m⋅x+y0-mx0.
Ez az adott P0(x0;y0) ponton átmenő és adott m=v2/v1 (v1≠0) meredekségű egyenes egyenlete
Ha itt az y0-mx0 tagot b-vel jelöljük, akkor az egyenes egyenlete y=mx+b alakú lesz.
Itt az m iránytangens (meredekség) az x együtthatója, a b állandó pedig megmutatja, hogy hol metszi az egyenes az y tengelyt.
Comments are closed, but trackbacks and pingbacks are open.